A SZENT HÁROM NAP

A nagyböjt és a nagyhét utolsó három napját “szent három napnak” nevezzük, mert Egyházunk, keresztény hitünk legfontosabb misztériumára, Jézus megváltó szenvedésére és feltámadására emlékezik.

Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emlékezete, az Eukarisztika alapításának az emlékünnepe. Ezen a napon két mise van: az elsőt a püspök tartja templomában (székesegyház), és olajakat szentel a betegek kenete, a keresztség és a bérmálás számára (betegek olaja, katekumenek olaja és krizma). Az esti misén a plébániatemplomokban megemlékeznek az utolsó vacsoráról, sok helyen lábmosás is történik: az egyházközség 12 férfijának lábát mossa meg a plébános (ahogyan Jézus is megmosta az apostolok lábát). Az ünnepi misén két szín alatt áldoznak, végül elviszik az Eukarisztiát egy másik helyre őrizni, és mellette maradnak egy ideig virrasztani, ahogy az apostolok is tették az Olajfák hegyén. Sok helyütt a szertartás az oltárfosztással, a szentély lecsupaszításával végződik.

Nagypéntek: Jézus Kereszthalálának az emlékünnepe. Az emberiség drámája zajlik e napon; az igazat elítélik a bűnösök, a betegek megölik orvosukat. Isten szeretete azonban ezen keresztül is átragyog, Jézus ajándékként adja értünk életét. Délután 3 órakor, Jézus kereszthalálának az időpontjában sok helyen keresztutat imádkoznak: elkísérik Jézust szenvedésének állomásain.
Az esti szertartás nem szentmise, mert nincs benne átváltoztatás, azaz a kenyér és a bor nem lesz Jézus testévé és vérévé. Az olvasmányok és a szenvedéstörténet (passió) meghallgatása után a kereszt elé járulunk, térdet hajtunk vagy meghajolunk előtte, miközben tudatosítjuk magunkban: Jézus kínhalála örök életet ajándékozott nekünk.

Nagyszombat: Jézus sírban nyugvásának a napja, a templomokban a szent sírhoz zarándokolnak az emberek, hogy elmélkedjenek Jézus értünk vállalt halála fölött. E napon sincs szentmise. A sötétség beállta után kezdődik a húsvéti vigília szertartás, amelyen a feltámadást a fény-liturgiában köszöntjük a sötét templomban, majd több olvasmányt hallgatunk meg, amelyek felkészítenek a nagy örömre. A Dicsőség (Gloria) éneklése alatt újra megszólalnak a nagycsütörtök óta néma harangok és az orgona: hirdetik a feltámadás örömét. Ez már nem a várakozás, hanem az ünneplés időszakának a kezdete, már húsvét vasárnapja van! Örömünket a liturgia végén az utcára is kivisszük a feltámadási körmenetben.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága

KatolikusOK

2021. április 1.