A SZENT HÁROM NAP
• Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emlékezete, az Eukarisztika alapításának az emlékünnepe. Ezen a napon két mise van: az elsőt a püspök tartja templomában (székesegyház), és olajakat szentel a betegek kenete, a keresztség és a bérmálás számára (betegek olaja, katekumenek olaja és krizma). Az esti misén a plébániatemplomokban megemlékeznek az utolsó vacsoráról, sok helyen lábmosás is történik: az egyházközség 12 férfijának lábát mossa meg a plébános (ahogyan Jézus is megmosta az apostolok lábát). Az ünnepi misén két szín alatt áldoznak, végül elviszik az Eukarisztiát egy másik helyre őrizni, és mellette maradnak egy ideig virrasztani, ahogy az apostolok is tették az Olajfák hegyén. Sok helyütt a szertartás az oltárfosztással, a szentély lecsupaszításával végződik.
• Nagyszombat: Jézus sírban nyugvásának a napja, a templomokban a szent sírhoz zarándokolnak az emberek, hogy elmélkedjenek Jézus értünk vállalt halála fölött. E napon sincs szentmise. A sötétség beállta után kezdődik a húsvéti vigília szertartás, amelyen a feltámadást a fény-liturgiában köszöntjük a sötét templomban, majd több olvasmányt hallgatunk meg, amelyek felkészítenek a nagy örömre. A Dicsőség (Gloria) éneklése alatt újra megszólalnak a nagycsütörtök óta néma harangok és az orgona: hirdetik a feltámadás örömét. Ez már nem a várakozás, hanem az ünneplés időszakának a kezdete, már húsvét vasárnapja van! Örömünket a liturgia végén az utcára is kivisszük a feltámadási körmenetben.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága
KatolikusOK
2021. április 1.